Kérem Jézust, vigye el gyógyító helyükre, mindazokat az ártó-, tisztátalan szándékú energiákat, ártó-, tisztátalan lényeket, melyek az olvasás, értelmezés, tudatos vagy tudattalan hatalmi harc, játszma, háremszerű működés során, akár jószándékból kerültek a Föld energiarendszerébe, és a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett elvihetők gyógyító helyükre. Kérem Merlint a lenyomatok gyógyítására, mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges.
Kérem, elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni a Föld középpontjába: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.
A keresztre feszítésről -Kuthumi
2010. április 2. Nagypéntek
Az előző közvetítésekből ( A Felemelkedésről 1-2 ) már tudjátok, hogy Jézus a zsidó nép Kollektív Szellemének a kérésére, a Föld nevű bolygó és az emberiség megmentése miatt vállalt küldetést a Földön. Téves az evangéliumoknak az a passzusa, mely szerint Isten az egyszülött fiát küldte a Földre meghalni, hogy az embereket megmentse.
Jézus maga vállalta a küldetést, és nem csak az emberek megmentéséért, hanem a Föld nevű bolygóért is. Sőt, elsősorban azért. Az emberek megmentése ugyanis egyéni, aki nem akarja, hogy megmentsék, azt nem lehet. A Föld nevű bolygó azonban csatlakozott a zsidó nép Kollektív Szellemének a kéréséhez, és kérte a saját megmentését. Az emberek esetében az a helyzet, hogy a szabad akarat törvénye miatt ezt a kérést minden embernek egyénileg is szükséges kinyilvánítania. E nélkül nem lehet megtenni a „megmentést", azaz e nélkül az 5. dimenzióba nem lehetséges felemelkedni. Ez az első lépés, azaz a kérés.
Jézus küldetését hosszú-hosszú előkészítő munka előzte meg, mind a Földön, mind az Univerzumban.
Létrejött egy olyan szellemi csoport, akiknek kifejezetten ez volt a feladata, azaz Jézus misszióját előkészíteni, és a szükséges lépéseket megtenni. Kidolgozásra került egy terv, ami részletekbe menően tartalmazta az elérendő célt, a küldetésben részt vevők számát, és a módszert is. A kidolgozott tervet maga a Teremtő hagyta jóvá.
A Földön az előkészítés az ún. próféták korával kezdődött el. A Teremtő kérésére több lélek - voltak olyanok is közöttük, akik ezt többször is megtették- azt vállalta feladatként, hogy elkezdte jövendölni a Messiás megszületését, aki majd megmenti az emberiséget és a Földet. Ebben a feladatban elsősorban a zsidó népet kellett felkészíteni, s ezért a Próféták arra a földre születtek.
Nem volt könnyű dolguk. Sokakat néztek őrültnek, néhányukat meg is kövezték amiatt, mert azt állították, hogy a Messiás meg fog születni, s ezt magától a Teremtőtől tudják. Pedig, ez így volt igaz. Ők a Teremtő kérésére vállalták ezt a feladatot, míg Jézus és a csoport többi tagja a szellemi előkészítésen dolgozott.
Ez azt jelentette, hogy mindazok, akik a keresztre feszítésben aktívan részt fognak venni, a feladat sikeres teljesítése érdekében, már azelőtt is „célzottan" választottak saját maguk részére inkarnációs feladatokat, hogy ez által „begyakorolják„ a földi lét működési szabályait, azaz, hogy megfelelően legyenek képesek azt használni.
Hogy mit jelent ez? Gondoljunk csak Pilátusra, pl. Az egész terv, megbukhatott volna azon, ha Pilátus él kormányzói hatalmával, és elengedi Jézust, mint ártalmatlan prédikátort. Megtehette volna.
Vagy Kajafás főpap. Ha nem annyira híve az ortodox zsidó vallásnak, könnyen legyinthetett volna az egész jézusi tanításra, és nem követeli a megbüntetését.
Mivel a tervet a Földön volt szükséges végrehajtani, annak olyannak kellett lennie, ami a földi, 3. dimenzióbeli szabályok mellett is működik, függetlenül attól, hogy a tervet kivitelezők a „felejtés poharának" kiívása következtében a Földön már nem emlékeztek a leszületés előtt vállalt feladatukra.
Hogyan sikerült mégis megvalósítani azt, hogy végül mindenki tegye a dolgát? Az emberi érzések segítségével. Pl. azzal, hogy Kajafás főpap olyan személyiség volt, aki csak a zsidó vallás eredeti formáját tartotta követendőnek, és mindenki mást, aki nem e szerint élt, elítélt. Megtehette, mert akkor és ott, volt hatalma, hogy a „renitenskedőket" ténylegesen is elítéltesse. S e szerint járt el Jézussal kapcsolatban is, ezzel segítve valójában a küldetés tervének a megvalósítását.
Összefoglalva a következő mondható el: amikor Jézus elvállalta a feladatot, hogy teljesíti a zsidó nép Kollektív Szellemének a kérését, és megmenti a Föld nevű bolygót és az embereket, létrejött egy szellemi csoport is a segítségére. A csoport tagjai a kidolgozott terv alapján vállaltak/kaptak feladatokat, amelyek közé azok is beletartoztak, amelyeket az evangéliumok szerint Jézus ellenségei hajtottak végre.
Ez azt is jelenti, hogy Pilátus, Kajafás, Júdás, stb. nélkül a Föld és az emberek megváltása nem sikerülhetett volna, mert ehhez - az egyetlen működőképes terv szerint-, Jézust keresztre kellett feszíteni.
Jézusnak nem ellenségei voltak, hanem társai, akik a vállalt feladatukat teljesítették, még akkor is, ha a földi lét sajátosságai miatt erről ők maguk sem tudtak.
Az természetesen nem igaz, hogy minden akkor élt zsidó ebbe a szellemi csoportba tartozott volna, de azok, akik a döntéseket hozták, vagy befolyásuk volt/lehetett ezekre, és azok, akik Jézushoz bármely formában közel álltak, igen.
Hogy miért a keresztre feszítés volt a megoldás? Több okból is. Először azért, mert a kereszt régi - régi szimbólum, ami azt az igazságot hordozza magában, mely szerint a Földön nincs szellemi fejlődés, újjászületés, fájdalom nélkül. Másodszor a kereszt, mint szimbólum azt is jelenti, hogy feltámadás a saját sorsod felvállalása nélkül nem létezik. Harmadszor pedig, a keresztre feszítés a rómaiak kivégzési módszere volt, s ezzel a megoldással valójában a zsidó nép védelmét szolgálta. A zsidók ítélték halálra Jézust, de a rómaiak hajtották végre. Ezzel a megoldással megoszlott a „felelősség" a zsidók és a rómaiak között.
A keresztre feszítés igazi jelentősége az, hogy Jézus az önként vállalt feladat végrehajtásával, és a Teremtő iránti alázatával megmutatta, hogy az örök élet, azaz az újjászületés csak úgy érhető el, ha végrehajtom azt, amiért a Földre születtem, másrészt a szívem legmélyéig bízom abban, hogy minden úgy jó, ahogy van. A teremtésben semmi sincs véletlenül. Ez az a tanítás, amit Jézus a keresztre feszítés kapcsán megmutatott, túl azon, hogy halálával, a földre kiömlő vérével a szeretet energiája újból lehorgonyzásra került a Föld nevű bolygón is. S ezzel, ebben a pillanatban a Föld felemelkedése megkezdődhetett.
/ az üzenetet leírta: Vincze Ágnes./
Kérem Jézust, vigye el gyógyító helyükre, mindazokat az ártó-, tisztátalan szándékú energiákat, ártó-, tisztátalan lényeket, melyek az olvasás, értelmezés, tudatos vagy tudattalan hatalmi harc, játszma, háremszerű működés során, akár jószándékból kerültek a Föld energiarendszerébe, és a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása és az egészségem megőrzése mellett elvihetők gyógyító helyükre. Kérem Merlint a lenyomatok gyógyítására, mind magamnál, mind másoknál, mindazoknál, akiknél ez a szabad akarat törvényének tiszteletben tartása mellett lehetséges.
Kérem, elfogadom és engedem magamon keresztül szabadon átáramolni a Föld középpontjába: az elfogadás, tiszta szándék, együttérzés, könyörület, hit, remény, bizalom, béke, bőség, nyugalom, megértés, megbocsátás, erő, öröm, önzetlenség, együttműködés, jóság, bölcsesség, szeretet, pártatlanság energiákat.